Egy kicsit korábban kezdődik a történet szerintem, hiszen 2022-ben, amikor az ezidáig utolsó Orbán kormány megalakult, akkor tulajdonképpen 2022 nyarán nem volt kommunikáció a bizottság és a kormány között.

között.A, elsősorban a jogállamisági feltételességi eljárás megindítása miatt, hiszen, ööö, Magyarországgal szemben az országgyűlési választások másnapján gyakorlatilag a Bizottság megindította a jogállamisági feltételességi eljárást, amely eleve, a, eredé-, és eredetét tekintve az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmét szolgálta.

Úgy indították meg a jogállamisági feltételességi eljárást Magyarország ellen, hogy akkor még esélye sem volt arra, hogy uniós forráshoz hozzáférjen, hiszen csak '22 decemberére tudtuk megkötni azokat a megállapodásokat, amelyek lehetővé tették, hogy megnyíljanak az uniós források, akár a kohéziós pénzekről beszélünk, akár a, az RRF-nél pedig a nemzeti terv elfogadását.

És ezt követően volt, van még egy lényeges mozzanat szerintem, amikor Ursula von der Leyen Morawiecki, ööö, lengyel miniszterelnökkel aláírták a megállapodást az RRF-ből való részesedésre, és az eredménye ennek az lett, hogy, ööö, az Európai Parlament rögtön aláírásgyűjtést kezdeményezett egy bizalmatlansági indítvány megindítása miatt, és itt a Bizottság elkezdett fékezni.

Érezte azt, hogy politikailag bizonytalan területen van.

Lengyelország és Magyarország ellen az Európai Parlament egyértelműen politikailag, teszem hozzá pártpolitikailag állásfoglal, és a Bizottság nem vállalta fel ezt a konfliktust.

Tehát innentől kezdve érezhetően Magyarországgal szemben is sokkal tartózkodóbb és sokkal óvatosabb politikát folytatott.

Tibortól azt szeretném megkérdezni, hogy a Fidesz-kormány idején az olcsó orosz energiahordozóknak mekkora szerepe volt abban, hogy Putyin és Orbán Viktor nagyon közeli kapcsolatot ápolt?